JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona
Tudod-e...
...hányadik helyen áll a hindí a legelterjedtebb nyelvek rangsorában?
Negyedik.


Dél-India – ahol az idő körben jár

Beküldte:  Dániel. Megjelent: 2006. Augusztus 17. Megtekintve: 6952
Ez a cikkem eredetileg a Világjáró magazin 2001-es próbaszámában jelent meg. Tudtommal nem mondtam le a szerzői jogáról, és nem követek el disznóságot azzal, ha most itt némi változtatással újra közzé teszem.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Milyen India? – kérdezi szinte mindenki a hazatérőtől. De India csupán politikai fogalom. Igaz, valami politikától független – ám éppoly tapinthatatlan – dolog is áthatja ezt a szubkontinensnyi országot. Akármelyik részén járunk, tudjuk, valahol mélyen érezzük, hogy Indiában vagyunk. Mégis, szinte mindenben különböznek a Himalája csendes, hűvös előhegységei a Hindusztáni-alföld hangos, zűrzavaros városaitól, és mindezek a trópusi Dél-India másfajta életteliségétől. Ha a Delhi felől Trivandrum felé tartó kétnapos vonatutazás közben észrevesszük, hogy az éjjel-nappal a fülkéket járó mozgóárus már nem teát, hanem kávét kínál, akkor tudhatjuk, hogy megérkeztünk Délre. A déli ember nem tolakodik, az északi igen. A déli nyelvek olyanok, mintha sok kis gumilabda pattogna; az északiak, mintha kavicsos termőföldet lapátolnának. A déli szent tehénnek rövid lába van, az északinak hosszú. És még akárhány részletbeli különbség. De a Délnek is sok arca van. Sok táj, sok nép, sok kultúra.

Tarka sereglet Füstölők és virágfüzérek édes illatába savanykás, kellemetlen árnyalat vegyül: szagok festenek kavargó mintákat a frissen fellocsolt poros kövezet szagának vásznára. Távolabbi hangszórókból zene nyöszörög erősen torzítva; a közelben egy pap kántálása vonja magára a figyelmet. Egy gyékényen ül, előtte rézedények, virágok és gyümölcsök; körülötte nála sötétebb bőrű emberek kuporognak. Odább egy rongyos – de makulátlan – lepelbe burkolózó koldusasszony áll áhítattal a bőség istennőjének festett szobra előtt.
Tamilföld.

Tamil Nádu állam a legdélebb Dél. A tamil kultúra gyökerei legalább olyan ősiek, mint Észak-India kultúrájáéi; a hindu vallás itt a saját útján fejlődött, külső hatások nélkül. A régi szentélyeket más szakrális építményekkel vették körbe; ezek köré fal épült. Aztán újabb épületek jöttek, és újabb falak. A falak koncentrikus téglalapjait kifelé egyre grandiózusabb kaputornyok, gópuramok ékítik. Mennyei és pokolbéli lények tarkabarka kavalkádja tekint le róluk. A szentély maga eltörpül – de a templomkomplexum a város szíve. A kis falvak közül is sok büszkélkedhet egy nagyszabású templommal. A régóta szentként tisztelt helyeken pedig vagy egy-egy templomot építettek szinte város méretűre, vagy pedig számtalan kisebb-nagyobb templom épült az évszázadok során a különféle istenek tiszteletére, különféle ájtatos uralkodók pénzén.

Tandzsávúr város ezeréves templomában még a szentély tornya dominál az egyszeres fal kaputornya fölött. Tirucsirappallí városában azonban a XIV. század óta a templom magja köré hét fal épült, összesen 21 egyre monumentálisabb gópurammal, amelyek közül az utolsó, 73 méter magas tornyot 1987-ben fejezték be. Ez a templomváros több, mint 2 négyzetkilométer területet foglal el! Tandzsavurban a műemlékvédelmi hivatal irányít, és szinte mellékesen van csak jelen a templomban egy-két pap, Tirucsirappallí temploma pedig igazából nem is templomszerű a negyedik fal előtt. Madurái város azonban az élő dél-indiai hinduizmus eszményképe. Az itt található Mínáksí-Szundarésvara templom lenyűgöző nagysága ellenére is emberléptékű marad; falain belül és körülöttük pezseg az élet. A templomhoz tartozó, múzeummá alakított ezeroszlopos csarnokban pedig felbecsülhetetlen értékű szobrok gyűjtik a port, és a patkányok és denevérek épp csak félrehúzódnak, amikor a gondnok egy-egy bámészkodó kedvéért felkapcsolja a homályos villanylámpákat. Ide nem hallatszik be a repülőgépzaj.

Téglahordó csónak Víz szaga és csend. A hajó lassan szeli a keskeny lagúna vizét, mintha az idő hullámain haladna. Kétoldalt alig néhány méter széles földsávok, vízre hajló kókuszpálmákkal; rajtuk túl újabb csatornák. Néha egy szélesebb medence, vagy egy nagyobb sziget. Fel-felbukkan egy apró csónak, vagy egy nagyobb lakóhajó, pálmalevelekből szőtt tetővel. A parton hol izzó színekbe öltözött asszonyok mosogatnak, hol ágyékkötős halászok tartanak cigarettaszünetet.
Kerala.

Kerala állam nagy részén a zöldellő növényzet az úr: kókuszpálma mindenütt, smaragd rizsföldek az álmos falvak körül; a hegyekben vadon erdők váltakoznak gumifa-, tea- és fűszerültetvényekkel. Ez a vidék a fűszereiről rég híres Malabár-part déli része. Az ókor óta folyik itt a kereskedelem Kínától Európáig mindenkivel, aki valaha ide tudott hajózni. Cochin (mai nevén Kocsi) legalább kétezer éves zsidó közössége csak az utóbbi években jutott a kihalás küszöbére. A XV. század portugál hajósainak nem kis meglepetésére szolgált, hogy keresztényeket találtak itt – akiknek egy részét állítólag még Tamás apostol térítette meg.

Keralában a modern kor békésen megfér a történelemmel. India összes állama közül itt a legnagyobb az írástudók aránya, és itt lépett hatalomra a világon először demokratikusan választott szocialista kormány – 1957-ben. A nagyvárosok kirakatai Amerikát idézik, miközben a lagúnákon talán csak annyi változott az elmúlt évezredben, hogy műanyag korsóban tartják az édesvizet.

Vidékies templomtorony Szenteste. Az utcán tarka izzófüzérek kötik össze a pálmafákat és a villanyoszlopokat. Pálmalevelek árnyékában apró betlehem: néhány kaktusz között tarkaruhás háromkirályok vonulnak. A tengerpart elhagyatott: három kutya, egy tehén és egy távolabb andalgó szerelmespár birtokolja. Enyhe szél fúj, de a víz meleg. A hullámokon megcsillan a hold fénye. És az úszó teste körül maga a víz is ragyogni kezd – számtalan lumineszkáló plankton fénye csillan meg a felkavart vízben. Glória veszi körül az embert, és a vízben úszva angyalnak érezheti magát ezen a karácsonyon.
Goa.

Goa nem India. Illetve mégis. Annyi különböző világ belefér Indiába, hogy jut hely neki is. Volt ugyan régebben is néhány fontosabb kikötőváros errefelé, mégis a XVI. század elején kezdett csak fontossá válni a vidék, a portugálok érkezésével. Itt alakították ki legfőbb indiai bázisukat, itt végezték a legszorgosabb térítőmunkát. 1961-ig ők irányították Goát, amely csak 1987-ben vált India teljes jogú államává. Hatásuk mindenütt érezhető, a székesegyházaktól kezdve a konyhaművészetig. (Goa India azon kevés vidékeinek egyike, ahol „rendes”, ropogós héjú kenyeret lehet kapni. És remek portói jellegű bort.) Ó-Goa (Old Goa) városában, a Bom Jesus bazilikában őrzik a nagy jezsuita misszionárius, Xavéri Szent Ferenc romlatlan testét.

Mégsem tagadhatjuk, hogy korunk nyugati emberének Goáról nem a katolikus egyház jut először eszébe, hanem inkább a zene, a tánc és a marihuána. Az ipari világ nyüzsgésétől elvonulni vágyó hippik tökéletes paradicsomot találtak Goa alig lakott tengerpartjain, ahol egész évben lehet a szabad ég alatt aludni, legfeljebb a monszun idejére kell összetákolni néhány pálmalevélből valami kis hajlékot. Ennek a Goának mára gyakorlatilag vége. Igaz, tartanak még teliholdas táncpartikat a pálmák alatt a homokon, de ahol tavaly még csak néhány kunyhó volt, ott idén már tucatnyi kiadó szoba közül lehet válogatni; ahol tavaly még csak néhány család adott ki szobákat, ott idén már épülnek a luxushotel alapjai. Az idő itt is megtett egy kört, de közben emelkedett is a világ többi részének ideje felé – és már csak néhány konok öreghippi menekül tovább, amikor felbukkannak kunyhója mellett a chartergépen beszállított német turisták.

Hampi alkony Naplemente a dombtetőről. A kis szentély árnyéka egyre jobban elnyúlik. A hatalmas, gömbölyded gránitsziklák szürkésbarna színe egyre izzóbbá, vörösebbé válik. Lent, a falu mellett tükörként ragyog a kanyargós folyó. Feltámad a szél, a levegő hűvösebbé válik, de a szikla még ontja a meleget. Az aprócska faluban a hatalmas templom már csak sziluettként látszik. És abban a pillanatban, amikor a nap parázskorongja végleg lebukik a láthatár mögé, alig hallhatóan felzendül a templom felől a kagylókürt mély, varázslatos búgása.
Hampi.

Karnátaka állam Dél-India nyugati részén, Keralától északra fekszik. Mindenfelé érezni a múltat, a VI-XVI. század hindu, és a XV-XVIII. század muszlim uralkodóinak keze nyomát. Ugyanakkor az állam fővárosa, Bangalúr már a huszonegyedik században él, és sokan India Szilícium-völgyének becézik. A tiszta utcák, parkok láttán az ember szinte el sem hiszi, hogy Indiában jár. De ennek a városnak nincsen múltja.

Hampi falunak viszont a múltján kívül szinte semmije nincsen, csak hangulata. Ahol ötszáz éve Vidzsajanagar, a Diadal Városa állt, millió lakossal, pompás palotákkal, ahol Krisnadéva király születésnapján minden évben a királlyal azonos súlyú aranyat osztottak szét a nép között, ahol az európai utazók szájtátva bámultak, és azt mondták, ha ez város, akkor Rómát inkább falunak kéne nevezni – ott ma úgy kétezer ember él egy apró faluban, amely eltörpül templomának kaputornya mellett. A környék szikláit mintha óriások dobálták volna bizarr halmokba. És ebben a földöntúli tájban mindenütt romok bújnak meg, hatalmas, elhagyatott templomoktól apró, alig észrevehető őrházakig és szentélyekig. A Diadal Városa fölött elrepült az idő, de az ide látogatónak mindig elszorul a torka az áhítattól. Még akkor is, ha a dombtetei kis szentély mellett már kólát is lehet kapni, és japán turisták fényképezik vakuval a naplementét.

Szerző: Balogh Dániel

Hozzászólások

Légy az első hozzászóló!

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Programok

Mai események
  • Semmi
Közelgő események
  • Semmi
Linkcsere
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.