JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona
Tudod-e...
...mi is az a fakír tulajdonképpen?
Muszlim szent ember.


Turistaszótár – Bevezető

Szerző:  Dániel. Megjelent: 2006. Augusztus 22. Megtekintve: 21816

Minden ország lakói örülnek, ha a külföldi látogató legalább néhány szót megtanul a nyelvükön. Indiával persze nem könnyű a helyzet, hiszen 22 nyelvet használ hivatalos szinten az ország (lásd: Dióhéjban India nyelveiről), és ha találomra választanánk ki egy indiait a milliárdnál több közül, majdnem olyan eséllyel találnánk angolul tudót, mint hindíül tudót. Ennek ellenére – egyelőre legalábbis – az indiai nyelvek közül csak a hindí szerepel ebben a gyűjteményben. Aki beszél angolul, az minden turistákkal normálisan előforduló helyzetben elboldogul Indiában. Hindíül beszélni nem nagyon érdemes India négy legdélebbi államában, Tamilföldön pedig akár ellenséges reakciót is kiválthat.


A cikk a hirdetés után folytatódik

Kiejtés

Feltételezem, hogy aki nekivág Indiának Magyarországról, az legalább néhány szót beszél angolul, azonban a biztonság kedvéért minden szót és kifejezést angolul is felsorolok. Az angol szavak (de nem a teljes mondatok) mellett kiejtési tanácsokat is adok szögletes zárójelben; ezeket elsősorban – de nem kizárólag – az angolul kevéssé tudóknak szánom. Az itt megadott kiejtés mindig az indiai angolt tükrözi, nem pedig az oxfordit, ezért az angolul kiválóan beszélők számára is hasznos lehet. Ugyanakkor észben kell tartani, hogy az angol nyelv hangjai még akkor sem közelíthetőek túl jól magyar fonetikával, ha történetesen indiai angolról van szó. A hindí kiejtést szokás szerint magyaros fonetikával írom át, azonban van néhány olyan részlet, amelyet a magyar betűk nem tudnak jól tükrözni. Ezzel kapcsolatban lásd: Kiejtési tanácsok a magyaros átíráshoz. Ha megpróbálsz hindíül beszélni, a következőket tartsd észben:

  • az ai és au kettőshangzók NEM két szótagot formálnak (mint a magyar faipar), hanem egyet (inkább mint a magyar autó), és NEM is elnyújtottan hajlítottak, mint az angol "eye" és "how" szavakban, HANEM hosszan, de a legtöbb hindí nyelvjárásban alig-alig hajlítottan ejtett hangok: az előbbi a magyar nyílt e-re hasonlít, az utóbbi pedig a magyar a és o között van (vagy a brit angol fair és law szavak magánhangzóira hasonlítanak).
  • a felső indexbe tett n betűk (n) azt jelzik, hogy az előttük álló magánhangzót kell nazálisan, vagyis orrhangon ejteni, a francia orrhangokhoz hasonlóan. Ha ez nem megy, meg lehet próbálni "halvány" n- vagy m-szerű hangot ejteni e betűk helyén.
  • a hindí nyelv meglehetősen pergős. A rövid magánhangzók általában nagyon rövidek, és a hosszúak többnyire alig hosszabbak a magyar rövid magánhangzóknál. Ez különösen igaz az a-á párosra, és leginkább igaz szó végén. A rövid a hangot hosszú szótag előtt (és azokban a ritka esetekben, amikor egyáltalán megjelenik egy szó végén) alig-alig, fakó ö-szerűen szokás kiejteni; a hosszú á pedig szó végén körülbelül a magyar a-nak felel meg hosszúságában.
  • amikor egy mássalhangzó után h áll, az nem két külön mássalhangzót jelent, hanem egy, hehezetesen ejtett mássalhangzót, aminek a kimondása közben lehelsz egy kicsit. (Ez vonatkozik az indiai angol th hangjára is, amit a legtöbb indiai – hozzánk, magyarokhoz hasonlóan – nem képes angolosan kiejteni.)

A hindí nyelvben nincsen jelentős hangsúlyrendszer. A hosszú magánhangzók általában hangsúlyosak is, a rövidek általában (legalábbis akkor, ha egynél nem több mássalhangzó követi őket) hangsúlytalanok. A kérdő, kijelentő és felszólító mondathangsúly hasonlóan működik, mint a magyarban. Az angolban a szóhangsúly fontos szerepet játszik, azonban ennek részletezése túlmutat szerény kereteimen.

Nyelvtan

A jó hírem az, hogy sem a hindí, sem az angol nyelv nem tesz különbséget az alanyeset és a tárgyeset között, sőt, hogy a tárgyeset fogalmába beletartozik több egyéb dolog is, amit magyarul más esetekkel fejeznénk ki. Ennek az az áldásos eredménye, hogy az "Ez itt a bazár", "Látom a bazárt", és "Megyek a bazárba" mondatokban a "bazár" szó ugyanabban az alakban fog szerepelni – ezzel megkönnyítve a sablonok és a belevalók használatát.

A hindível kapcsolatban azonban van két rossz hírem is, azonban aggódnod nem kell miattuk, csak a teljesség kedvéért beszélek róluk.

A magyarhoz hasonlóan a hindí nyelvben is létezik tegezés és magázás. A sablonokban megadott kifejezések mindig udvarias, magázó alakban szerepelnek (kivéve néhány szándékosan udvariatlan elhárító kifejezést). A valóságban az indiaiak többször tegeződnek, mint mi magyarok; valamint nagyon gyakori a kiegyensúlyozatlan tegeződés, tehát a magasabb státusú ember következetesen tegezi az alacsonyabb rangúakat, míg azok őt magázzák. Ugyanakkor magasabb státusú emberek között bensőséges viszony esetén is gyakran előfordul a kölcsönös magázás – mint az régebben nálunk is szokás volt. Turistaként azonban nem árt, ha inkább még a biciklis riksást is magázod – egyedül az lehet igazán fura, ha egy gyerekhez szólsz magázva. Ha bővíteni szeretnéd nyelvtudásodat a tegezéssel, a sablonokon a következő módosításokat kell eszközölnöd:

  • az áp (ön) szó helyett tum (te), és az ápká (az öné) helyett tumhárá (a tiéd).
  • az -ijé végű szavak (felszólító módú igék) helyett -ó végződés (tegező felszólítás). Kivételek: a csáhijé (kell, szükséges) a látszat ellenére nem felszólító módú, ezért ne változtass rajta; a kídzsijé (csináljon, tegyen) ige pedig rendhagyó, és tegező felszólító alakja karó.

A másik rossz hír az, hogy a hindí megkülönböztet nyelvtani hímnemet és nőnemet. Enyhítő körülmény, hogy gyakran az indiaiak sem használják a nemnek megfelelő ragozást (különösen akkor, ha nem hindí az anyanyelvük), és ezért nem véresen ciki, ha te is mindent hímnemben mondasz. A teljesség kedvéért azonban a sablonokban jeleztem, ha a tökélyre pályázóknak módosítaniuk kell egy szóalakot a beszélő vagy a megszólított nemének megfelelően. (Lásd: jelmagyarázat.) Az igealakokon kívül a jelzős szerkezetekben is pályára lép a nemi megkülönböztetés (az -á végű melléknevek nőnemben -í végződést kapnak; a mássalhangzós végű melléknevek változatlanok maradnak), ezen azonban végképp nem érdemes aggódnod, mert bár amíg fiúkról és lányokról, tehenekről és bikákról van szó, addig a nemek eldöntése nem okoz nagy gondot, azt már nehéz lehet megsaccolni, hogy az ajtó hímnemű, az asztal pedig nőnemű. (Némi támpontot adhat a főnevek végződése: az -á végű főnevek jobbára hímneműek, az -í végűek jobbára nőneműek; azonban mindkettő alól akad kivétel, és ráadásul a főnevek nagy része mássalhangzóra végződik.)


Hozzászólások

Légy az első hozzászóló!

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Programok

Mai események
  • Semmi
Közelgő események
  • Semmi
Linkcsere
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.