JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona
Tudod-e...
...mi a Tádzs Mahal funkciója?
Síremlék.
 

Csoma legendárium

Beküldte:  Dániel. Megjelent: 2006. Szeptember 20. Megtekintve: 6323

Életemben nem írtam még filmkritikát. Nem értek hozzá, meg általában a filmhez sem. Azért megpróbálom elmesélni, miket gondolok Szemző Tibor Az élet vendége – Csoma legendárium című filmjéről, ha már ellátogattam a bemutatóra.


A cikk a hirdetés után folytatódik

Ismerkedésem a filmmel vegyes érzelmekkel kezdődött. Bevallom, nem jutott el korábban a tudatomig a projekt híre, tehát csak a napokban kaptam a honlapon keresztül egy meghívást a díszbemutatóra, és hozzá mellékelten egy propagandacikket. A kísérő emailben többek között az állt, hogy „Ezoteriával, buddhizmussal, Indiával, különleges zenével, izgalmas kalandokkal és veszélyekkel foglalkozó lapok és rovatok nagyon jól tudják használni a filmet, természetesen a téma legnagyobb és leghitelesebb szakértőit tudjuk számotokra interjúalanyként biztosítani.” Nem igazán értettem, hogy hogyan tudnám én használni ezt a filmet, vagy miért kellenének nekem szakértők interjúalanyként, de mindenesetre felvettem a film honlapját – www.csomafilm.hu – a linkgyűjteménybe. A cserelink kérésére értetlenkedő reakciót kaptam, ami mintha arról akart volna meggyőzni, hogy nekem áll érdekemben feltenni a kizárólag a film méltatását tartalmazó PR cikket a honlapra, mert „a film tartalma és ajánlója feltétlenül érdekli azokat az embereket, akik a  JÉ! India honlapot olvassák.”

Mindenesetre a website szép és meggyőző, a filmről pedig sok pozitívumot hallottam időközben, tehát ellátogattam a bemutatóra szeptember huszadikán este.

A vetítés is nyögvenyelősen indult, kép- és hanghibákkal, de végül nekilendült a mozi. Mint mondtam a bevezetőben, nem értek a filmművészethez, és csak személyes benyomásokat tudok írni. Ami a legpozitívabban hatott rám, az az volt, hogy a film minden részletéből és minden aspektusából sugárzik a belefektetett odaadó, gondos, figyelmes munka. Ez nem valami összecsapott pszeudodokumentum vagy balkézről szamár farkával filmvászonra kent művészkedő mázolmány, hanem valódi alkotás. Szépsége továbbá a filmnek a számos gyönyörű kép és beállítás, amelyek Szaladják István operatőr keze munkáját dicsérik. És persze nekem mint filológusnak tetszett a kísérletezés, hogy számos nyelven hangzottak el kísérőszövegek – Indiából például hindíül, bengáliul, szanszkritul és páliul. Ugyanakkor fájlalom, hogy a magyar kísérőszöveg hol többet, hol kevesebbet mondott el, mint az idegen nyelvű mondatok, amelyeket sokszor el is nyomott a magyar narráció – így sem a magamfajta nem hegyezhette a fülét megértési célzattal, sem a meditatív néző nem sodortathatta magát az egzotikus nyelvek zenéjének hullámain. Szintén fájlalom, hogy az online is elérhető szövegkönyvben az idegen nyelvű beszédnek csak nagyon apró töredékei találhatóak meg.

Kissé zavarónak találtam, hogy szinte az összes felvétel alulexponált, fakó színű és szemcsés volt. Technikai hozzáértés híján nem tudhatom, de nem hiszem, hogy ez elkerülhetetlen lett volna a forgatás körülményei miatt. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy ez a kivitelezés (amely talán szintén fáradságos utómunka eredménye) szintén valami művészi üzenetet hordoz – de nem sikerült megfejtenem, hogy mit. Nekem annyi jött le belőle, hogy fárasztó a szemnek és álmosító az agynak.

Végül amiről végleg nem tudom, mit mondjak: az animációs betétek. A film számos „legendát” mesél el Csoma kalandjairól különféle országokban: hogy táncolta le a sárga földig a török lakodalmas népet és hogyan mentette meg a bagdadi kalifát a perzsa császártól, satöbbi. Ezek az álszékely álnépmesék a filmismertető szerint „pasztellszínekkel megfestett animált jeleneteken elevenednek meg, gyermekkorunk diafilmjeinek világát idézve.” Törőcsik Mari kellemes és életteli, bár időnként az én ízlésemnek már túlaffektált hangja adja hozzájuk a narrációt. Időnként csakugyan humorosak és bájosak, máskor inkább kissé erőltetettek.

Amint az a fentiekből látható, ambivalens érzéssel vártam a filmet, és ambivalens érzéssel távoztam róla. Összességében a mérleg „jó” feliratú serpenyőjébe került nagyobb súly, mert a film képes volt arra, hogy egy kicsit kiragadjon a mindennapokból. Azt hiszem, aki elmegy rá, nem fogja megbánni – és könnyen lehet, hogy nálam sokkal lelkesebben fogadja majd. Természetesen minden véleményt és beszámolót szívesen látok a cikkhez fűzött kommentárokban.


Hozzászólások

A hozzászólások a szerzőjük véleményét tükrözik. Tartalmukért nem vállalunk felelősséget.

Csoma legendárium
( bollyné – 2006.09.25, 14:34 )

Ellenérzések – abból fakadhatnak, hogy ez egy játékfilm hosszúságú de leginkább kísérleti filmek közé sorolható darab. Ebből a műfajból a Csoma film kiugró, mert bárki számára befogadható, s történeti szinten is elmesélhető mű. (lsd + pld: József és testvérei) // Kép – bizonyos hordozók s8, 16mm-es film nyersanyag – a 35mm-re (mozikópiák) történő felnagyításkor szemcséssé válnak. Kísérleti filmekben gyakori szokás hogy is erősítik ezt a szemcsésséget, mintegy eltávolítva a nézőt a vizuális elemek idejétől, terétől. // Bocsánat, hogy jobban nem megyek bele, de februárban láttam, és elmosódtak az emlékek. Újra kéne nézni és bővebben beszélni (kérdezni) róla. Ritka az a film, amire ezt mondom. Szóval irány a moziba be Kacsintás

Csoma legendárium
( Dániel – 2006.09.25, 15:39 )

Köszönöm a kommentárt, és ha van kedved-időd, szívesen látom a további technikai részleteket is. Meg persze mások véleményét is várom, akik látták a filmet.

Csoma legendárium
( Beszter – 2006.10.22, 00:48 )

A lelkesebbek közé tartozom. Mosoly Ritával most néztük meg pénteken, és nem osztottuk az "unalmas, szürke" stb jelzőket, amiket hallottunk korábban. Szerintem a szemcsésség-fakóság sem volt zavaró, sőt, engem az zavart volna, ha olyan képeket látok a szövegek mellett, mint mondjuk a jól megcsinált útifilmekben. Gondolom, erre a hangulatra vagy rááll az ember, vagy nem, és akkor viszont alig várja, hogy vége legyen. Én pl még tudtam volna nézni egy darabig. A szövegekkel kapcsolatban egyetértek, Dani. Ja és több bengálit és még több szanszkritot szerettem volna hallani. Mosoly

(Első két mondatod rám is vonatkozik: nem értek a filmekhez, csak élvezem vagy nem élvezem őket. Vagy is-is. De mindig hangulatfüggő. Attól tudok kiakadni néha, ha úgy végződik egy film, ahogy szerintem nem kellene, de szerencsére ez nem olyan volt. (Nemrég néztem meg a 15 Park Avenue-t, elég jó, de olyan furcsa a vége, hogy még mindig nem sikerült feldolgozni Mosoly)

Interjú Szemző Tiborral
( Dániel – 2006.11.07, 08:30 )

Itt van egy link, ahol a filmről lehet olvasni: http://lektur.transindex.ro/?cikk=4764 .

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Programok

Mai események
  • Semmi
Közelgő események
  • Semmi
Linkcsere
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.