JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona
Tudod-e...
...mi a Tádzs Mahal funkciója?
Síremlék.


Koldusok és kéregetők rendszertana

Szerző:  Dániel. Megjelent: 2006. Június 9. Megtekintve: 3174
Az Indiába utazó fehér ember életét több szempontból is megkeseríthetik – de akár meg is szépíthetik – a koldusok. Az alábbiakban általánosságban adok néhány tanácsot az ilyesfajta emberek kezeléséhez. Természetesen azt se vedd készpénznek, amit itt írok – hanem a saját józan eszed, pillanatnyi kedved és az adott helyzet alapján döntsd el, mi a legmegfelelőbb eljárás.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Rendes koldusok

Rendes koldusnak nevezem (a „rendes” szó mindkét értelmében) azt az embert, aki egyrészt valóban rászorul mások adományaira, másrészt pedig nem tolakodik, zaklat, kellemetlenkedik. Velük többnyire olyan helyeken találkozhatsz, ahol turisták nem fordulnak elő nagy létszámban – a turistahelyekről jobbára kiszorította őket a koldusipar. A rendes koldus többnyire hálás, ha adsz neki valamit, és nem méltatlankodik sem akkor, ha kis pénzt adtál, sem akkor, ha ételt kap (bár a megkezdett és meghagyott ételt gyakran csak a legsiralmasabban rászorulók fogadják el). A turistának is öröm, ha néha ad egy kis aprót az ilyeneknek. Egy rendes koldus még arra is hajlandó – minden megbántódás nélkül -, hogy visszaadjon, ha mondjuk szeretnél adni neki két rúpiát, de csak tízesed van.

Koldusipar

Kis taxonómiánkban nevezzük ipari koldusnak azt az embert, aki professzionálisan koldul, elsősorban vagy kizárólag a turistákat veszi célba (a gazdag indiaiak seggbe rúgnák, ha próbálkozna velük), és ebből vagy ő, vagy az őt futtató maffia meglehetősen jó bevételre tesz szert. Ez a fajzat arról ismerszik meg, hogy messziről kiszúr téged, odatolakszik, szólongat, nyúlkál, és állhatatosan követ. Gyakran feltűnően nyomorék vagy beteg – esetleg sminkkel van betegnek álcázva – és sok közöttük a kisgyerekes nő (a gyerek nem feltétlenül a sajátjuk, állítólag bérbe is lehet venni a csecsemőket). Az én tanácsom az, hogy ha egy koldust iparosnak vélsz, akkor ne foglalkozz vele. Ha pedig megszánsz egy koldust annak ellenére, hogy iparosnak azonosítottad, akkor lehetőleg ételt adjál neki, ne pedig pénzt – egyrészt azt nem veheti el tőle a futtatója, másrészt pedig megtanulja, hogy nem minden fehér ember pénztollú palimadár.

Vallási koldusok

A világon talán minden vallás szerint helyes és tiszteletreméltó dolog az alamizsnálkodás. Ezért ahol és amikor nagy létszámú ájtatos hangulatú ember megjelenése várható (pl. nagyobb zarándokhelyeken, vallási ünnepekkor minden templom körül, stb.) az adott valláshoz tartozó koldusok is csapatostul jelennek meg. Ezek általában szerényen és alázatosan viselkednek, ahogy ilyen helyzetben el is várható – és többnyire a legsanyarúbb sorsúak közül kerülnek ki, akik tőled is megérdemelnek némi aprópénzt. Ugyanakkor, mivel általában sokan vannak, érdemes egy-két legrokonszenvesebbet kiválasztani közülük; vagy pedig kihasználni egy élelmes szolgáltatást, amely a koldulás e válfajára épül: kis utcai pénzváltók némi haszonnal beváltják érméidet már használaton kívüli nagyon kis címletű váltópénzre, amit szórhatsz a koldusoknak (aztán esténként – nyilván újabb kis haszonkával – visszavásárolják ezeket a koldusoktól forgalomban lévő címletekért).

A vallásos érzületre számító nyomorultakon kívül van a hinduk között egy gyakorlatilag koldusnak számító másik csoport is: ők a szádhuk. Ők olyan emberek, akik lemondtak a vagyonról, hogy életüket az Isten és a megváltás keresésének szenteljék. Mások adományaiból tartják fenn magukat, és ha valamelyikük felkelti rokonszenvedet (vagy lencsevégre kapod), akkor te is illik, hogy hozzájárulj a megélhetésükhöz. Ugyanakkor viszont a szádhuk között is sokan vannak, akik iparból űzik ezt az életmódot, nem pedig alázatból és szent meggyőződésből – ennek megítélése rajtad áll.

Kéregető gyerekek

Mind a rendes, mind az ipari koldusok között szép számmal akadnak kisgyerekek is. Velük bánj aszerint, hogy melyik fajba sorolhatóak. Ha adnál nekik valamit, különösen erősen szorgalmazom, hogy az étel vagy édesség legyen. A pénzt nagy valószínűséggel elveszik tőlük a szüleik vagy a futtatóik. A gyerekek gyakran csapatostul járnak, és ha az egyiknek adsz valamit, készülj fel arra, hogy a többi megostromol.

A valódi koldusokon kívül is számtalan gyerek állít oda a nagy fehér emberhez valami kéréssel, többnyire utcagyerekek és szegények csemetéi, de néha láthatóan jómódú kölykök is. Nagy részük kedvesen és mosolyogva jön – velük te is így bánjál. Mások hangosan, de jó hangulattal kiáltoznak (különösen, ha csapatban vannak); őket kezeld humorral, de ne kezdj se bolondozni, se veszekedni velük, ha nem akarsz kicsi a rakást játszani. Megint mások pedig sunyin vagy agresszívan közelítenek – őket egy határozott tagadó gesztus után nézd levegőnek. Számtalan gyerek szeretne valami szuvenírt koldulni a turistáktól – a leggyakrabban áhított tárgy a golyóstoll (amit általában schoolpennek [szkúlpen, „iskolatoll”] becéznek). Véletlenül se ess abba a tévedésbe, hogy tényleg golyóstollra van szüksége, de nincs rá pénze a szüleinek; csupán fel akar vágni a haveroknak a fehér majomtól kapott tollal. Ha valahol összehaverkodsz egy helyi gyerekkel, esetleg kisebb szolgálatokat is tesz neked (elkalauzol valahová, megmutatja, hol látta a társaidat, stb.), akkor nyugodtan adhatsz neki valami tárgyi emléket – de a szkúlpent kérincsélő milliók alá ne add a lovat azzal, hogy tollakat ajándékozol.

A kisipari gyerekkoldulás egyik érdekes formája az, amikor egy szakadt füzettel járkálnak a gyerekek, és hozzá azzal a mesével, hogy iskolai focipályára, tankönyvre, meszelésre, akármire gyűjtenek – a füzetbe jegyezve, hogy kitől mennyi adományt kaptak. Mindez mese habbal, csak kinevetést érdemel.

Főleg kisebb falvakban és turistátlan városnegyedekben fordul elő, hogy a gyerek egyszerűen és őszintén kíváncsi a fehér emberre, és ki akarja próbálni a társaságát (de ez belülről jön, nem pedig presztízskérdés, mint a szkúlpenes bandáknál). Esetleg megpróbál kunyerálni valamit, de maga is nevet, ha nevetve nemet intesz. Azzal viszont örömet szerezhetsz neki, ha megrázod a feléd nyújtott kezét, esetleg meg is hintáztatod egy kicsit.


Hozzászólások

A hozzászólások a szerzőjük véleményét tükrözik. Tartalmukért nem vállalunk felelősséget.

Koldusok és kéregetők rendszertana
( Kalávati – 2006.06.12, 01:35 )

Vallási koldusok, 2. bekezdés: a "lásd Képtár"-bant be lehetne linkelni.

Koldusok és kéregetők rendszertana
( Dániel – 2006.06.12, 01:47 )

Köszi. Kivettem a lásd szöveget. Majd egyszer lesz automatikus link. Addig a kulcsszavak segítségével lehet átmenni a kapcsolódó cikkekre.

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Programok

Mai események
  • Semmi
Közelgő események
  • Semmi
Linkcsere
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.