Szerző: Ivanics Zsolt
Ivanics Zsolt indiai úti esszéje, amely 'Csavargás a hindu mondavilág sírkertjében' címmel eredetileg az Árgus irodalmi folyóiratban jelent meg 2005 júniusában. Itt a honlapon a szerző szíves felajánlásával szerepel. Ez a tizenharmadik és utolsó rész. A szögletes zárójeles kiejtési megjegyzéseket én írtam hozzá.

Az Amar Akbar Anthony igazi családi film a 70-es évekből. Hozzátok a nagymamákat, unokákat, nem baj, ha nem tudnak hindíül! Nyugi, azért lesz angol felirat, de igazából semmi szükség rá. Volt Agrában a Sansthanban a kezdő csoportban valaki, aki szeptemberben egyetlen szót sem értett hindíül, és ez az állapot a tanév végére sem változott lényegesen. De a moziban soha semmilyen magyarázatra vagy segítségre nem volt szüksége. Azt mondta: A mozi az más! Ott tudok hindíül. Hát ezt élheti át mindenki, aki eljön megnézni Amart, Akbart és Anthonyt.

Szerző: Ivanics Zsolt
Ivanics Zsolt indiai úti esszéje, amely 'Csavargás a hindu mondavilág sírkertjében' címmel eredetileg az Árgus irodalmi folyóiratban jelent meg 2005 júniusában. Itt a honlapon a szerző szíves felajánlásával szerepel. Ez a hatodik rész. A szögletes zárójeles kiejtési megjegyzéseket én írtam hozzá.

Szerző: Ivanics Zsolt
Ivanics Zsolt indiai úti esszéje, amely 'Csavargás a hindu mondavilág sírkertjében' címmel eredetileg az Árgus irodalmi folyóiratban jelent meg 2005 júniusában. Itt a honlapon a szerző szíves felajánlásával szerepel. Ez az ötödik rész. A szögletes zárójeles kiejtési megjegyzéseket én írtam hozzá.

Szerző: Ivanics Zsolt
Ivanics Zsolt indiai úti esszéje, amely 'Csavargás a hindu mondavilág sírkertjében' címmel eredetileg az Árgus irodalmi folyóiratban jelent meg 2005 júniusában. Itt a honlapon a szerző szíves felajánlásával szerepel. Ez a negyedik rész. A szögletes zárójeles kiejtési megjegyzéseket én írtam hozzá.

Hogy Jézus élt-e Indiában, arról szerintem nem érdemes vitatkozni. (Ha meglep ez a felvetés, akkor elárulom, hogy sokan komolyan ezt gondolják, sőt, még sírja is van ott neki.) Valószínűtlen, de világosan kizárni nem lehet. Sokkal valószínűbb viszont – bár egyáltalán nem bizonyos – az a vélekedés, hogy Tamás apostol (igen, a Hitetlen) később Indiába utazott téríteni. Az idők során kis számban többször jelentek meg keresztények ezen a földön, majd a gyarmatosítással együtt nagyüzemben beindult a térítés is. A megtértek nagy része olyan hindu volt, aki saját társadalmi rendjében a hitványnál is hitványabbnak számított, és a kereszténység egyenlőségi eszméjében látta a felemelkedés lehetőségét. Ugyanakkor idővel a keresztény indiaiak is sok helyütt szépen beintegrálódtak a kaszti tagozódásba. Mindenesetre, bár kis létszámban szinte bárhol lehet velük találkozni, történelemmel bíró keresztény közösségek elsősorban azokon a helyeken élnek, ahol különösen erős volt a gyarmatosítók jelenléte.