JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona


Brahmá és hasonszőrűek

Szerző:  Dániel. Megjelent: 2006. Május 26. Megtekintve: 7708
Indiai témáról olvasva gyakran találkozunk brahm és bráhm kezdetű szavakkal. Mik is ezek, és mi a különbség közöttük?

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ez a szóbokor egy ‘növekedni, erősödni’ jelentésű ősi brih igegyökből származik. Az ebből képzett elvont főnév, a brahman – szinte minden mizériánk forrása – eredetileg talán életerőt jelenthetett; mindenesetre a védikus korban (vagyis durván időszámításunk előtt a második évezredben) már valamiféle varázserőre vonatkozott ez a szó: olyan hatalomra, amely a világon mindent áthat, és amelynek szertartásos befolyásával hatni lehet a világra. Azokat az embereket, akik hivatásszerűen kezdtek foglalkozni ilyen praktikákkal (szemben a korai védikus időszakkal, amikor papi réteg nem létezett, hanem minden szabad férfi végezhette az áldozatokat, és csak táltoshoz hasonló, nem intézményes látnokok szolgálták a közösség spirituális szükségleteit) a bráhmana névvel illették. Ez a tőnyújtással képzett szó a ‘brahmannal kapcsolatos, brahmanhoz tartozó’ jelentést hordozza. Ugyanezt a bráhmana nevet kapta a szentiratok egy bizonyos csoportja is, amely elsősorban misztikus szertartásmagyarázattal foglalkozik.

Eddig minden tiszta és egyszerű. A problémáink azon a ponton kezdődnek, ahol a mindent átható brahmant istenszerűen megszemélyesítették. Itt jön be a képbe a szanszkrit nyelv egy sajátsága: az alanyeset nem azonos a szótővel (nem nulla jelű, mint nálunk), hanem – legalábbis az esetek igen nagy részében – valamelyest más a végződése. Ráadásul a nyelv három nyelvtani nemet használ (hím, nő és semleges, mint az orosz). A nyugati tudományos gyakorlat általában az, hogy a szanszkrit szavakat tőalakjukban (vagyis szótári alakban) adjuk meg, bizonyos esetekben azonban hasznos eltérni ettől a szokástól. Ugyanis a brahman semlegesnemű alanyesete brahma, hímnemű alanyesete viszont brahmá, hosszú á-val a végén. A ‘varázserő’ brahman semlegesnemű fogalom, az isten azonban hímnemű – ezért az egyértelműség végett érdemes róla Brahmá néven beszélni (bár a Brahman is elfogadható; a semleges princípium pedig jogosan illethető a brahma névvel is, de hogy alakilag jobban különbözzön az istentől, célszerűbb a brahman tőalakot használni). Ezt még mindig nem nehéz megjegyezni – csak sajnos elmosódnak a határok, mivel az Indiából való közvetítésre leggyakrabban használt angol nyelv természetesen nem képes jelölni a hosszú á hangot, ugyanakkor hajlamos nagy kezdőbetűvel írni az őserőt is, és nem csupán az istent – angol szövegben tehát előfordul, hogy nem derül ki, melyikről van szó.

No, akkor folytassuk a bonyolítást. A szanszkritból származó modern nyelvek többnyire nem ejtik ki a szanszkrit szavak végén lévő rövid a hangot. Ez a probléma kevésbé vonatkozik a brahma(n) szóra, mivel itt a mássalhangzó-torlódás miatt valami magánhangzót kénytelenek kiejteni. Azonban a szanszkrit bráhmana szó bráhman lesz ezekben a nyelvekben – és már sejthetjük is, hogy ha angolok írják ezt le, akkor bizony nem különbözik a brahman szótól. Talán ezért is terjedt el inkább brahmin alakban angolul a papot jelentő szó – az i megjelenésére pusztán annyi a magyarázat, hogy a modern ejtésben ez a rövid a erősen jellegtelen, az angol schwa-hanghoz hasonló, és a brahmin rövid i-jét is így hajlamos ejteni az angol. Valójában tehát nincsen itt i hang, és nem helyes magyarul a brahmin vagy bráhmin szó használata (kivéve esetleg, ha a gyarmati Indiában játszódó történetről van szó, ahol a korfestés részeként ezt az alakot használjuk).

Összefoglalva tehát: brahman az általános éltető erő, Brahmá a személyes isten, és bráhmana a pap. Utóbbi modern kontextusban elfogadható bráhman alakban is, angolos-gyarmati kontextusban pedig brahmin alakban is. Szintén bráhmana névre hallgatnak bizonyos szent szövegek. Létezik továbbá egy bráhmí szó is – ez elsősorban egy régi írás (ábécé) neve, másodsorban pedig (magyarul persze nagy kezdőbetűvel) Brahmá isten feleségéé. Külön megjegyezném még, hogy amikor magyarul azt írjuk, hogy brah, akkor ezt nem viccből tesszük, hanem komolyan: ennek ejtése bé-er-a-há, és nem pedig brá, brach vagy egyéb furcsaság. Ez tükrözi legjobban a szanszkrit ejtést. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a laikus angol viszont hajlamos mind a brah, mind a bráh kezdetet egyformán „brá”-nak ejteni. A modern indiaiak nagy részének pedig gondot okoz a hm kombináció kimondása, és helyette mh-t mondanak: Bramhá (isten), brámhan (pap).


Hozzászólások

Légy az első hozzászóló!

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.