JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona


Szanszkrit nevek értelmezése

Szerző:  Dániel. Megjelent: 2006. Július 7. Megtekintve: 28694
A szanszkrit nevek szinte kivétel nélkül beszélő nevek, vagyis olyan szavak, amelyeknek értelme leírja a megnevezett személyt vagy fogalmat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Előfordulnak ugyan olyan nevek, amelyeknek értelme nem világos vagy egyértelmű – jobbára azért, mert olyan korai nyelvfejlődési szakaszból erednek, amit már nehéz értelmezni az általunk ismert szanszkrit nyelven; illetve azért, mert nem szanszkrit, hanem valamely más (például dravida vagy munda családba tartozó) nyelven értelmesek. Akadnak olyanok is, amelyek valószínűleg szanszkrittól különböző nyelvekből átvett, és „honosított” szavak. Ez utóbbiak látszatra értelmesek, azonban értelmük nem igazán passzol a megnevezett dologhoz, hasonlóan például a Koppenhága városnév Kappanhágó magyarosításához, vagy a tubarózsa szóhoz, amelynek sem a tubához, sem a rózsához nincs köze, hanem a ‘gumós’ jelentésű latin tuberosa ferdítése.

Az esetek többségében azonban a legtöbb név könnyen megfejthető, bár nem mindig könnyen fordítható, mivel természetesen a szanszkrit nyelv logikája nem azonos a magyaréval, és egyes szavak jelentéskörei tartalmazhatnak olyan fogalmakat, amelyek a magyar fordítás jelentéskörében nem találhatóak meg (például a szanszkrit déva szót a leggyakrabban istennek fordítjuk, de jelenthet még királyt is többek között).

Van azonban még egy fontos jelenség, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Az indiai filozofálgató irodalomban előszeretettel alkalmaznak egyfajta nyelvi játékot, ami arról szól, hogy egy adott szót más összetevőkből származtatnak. Szanszkritul szinte bármilyen szót – több-kevesebb facsarással – szét lehet bontani olyan elemekre, amikből akár össze is rakódhatott volna. Némiképp a mi keresztrejtvény-lexikonainkhoz hasonlóan a régi indiaiak úgynevezett egyszótag-szótárakat (ékáksara-kósa) készítettek direkt azzal a céllal, hogy ezt a szó-átértelmező játékot megkönnyítsék.

Természetesen nem csak henye időtöltés gyanánt űzték ezt a foglalatosságot, hanem azért is, hogy magvas gondolataikat illusztrálják, alátámasszák. Valószínűleg akik kiötlöttek egy-egy ilyen metaértelmezést, azok még tisztában voltak a dolog játékos mivoltával, idővel azonban előfordult, hogy a túlnyomó többség komolyan vette valamelyiket, és az eredeti jelentés elhomályosult mellette. Különösen igaz ez a tendencia azokra, akik már nem tudnak szanszkritul, csak különböző népnyelveken; illetve azokra, akiknek az eredeti jelentés nem volt kóser, és valami elveiknek megfelelőbbet szerettek volna.

A ‘fiú’ jelentésű szanszkrit putra szót például szeretik úgy értelmezni, hogy ez a put és a tra szavak összetétele, amelyek közül az előbbi egy bizonyos pokol neve, az utóbbi pedig azt jelenti: ‘megmentő.’ Az indiai hagyomány szerint ugyanis aki fiúutód nélkül távozik a másvilágra, az a pokolban szenved, és csak a férfileszármazottak rendszeres áldozatai teszik lehetővé azt, hogy egy ős boldogan időzzön a mennyben. Gyönyörűen fekszik tehát ez az értelmezés: a fiú az, aki a pokoltól megment. A guru jelentése szó szerint: ‘súlyos, tiszteletreméltó’, de egy népszerű átértelmezés szerint ‘a sötétség eloszlatója’ – ami a tanítómester funkciójához kiválóan illik, viszont a gu és a ru szavak sehol máshol nem jelentenek sötétséget és eloszlatót, mint ebben a „szómagyarázatban.”

Egy másik, amivel a mai Magyarországon is találkozhatunk, a Krisna név. Ennek a szanszkrit szónak a jelentése ‘fekete’ – és bizonyos, hogy a név eredetileg sötét bőrszínre utalt. A sötét bőr azonban Indiában gyakran a megvetendőséggel, alantassággal párosul, és sokaknak nem fekszik, hogy kedvenc istenüket fekának nevezzék. Ezért jobban szeretnek egy másik névmagyarázatot – amely valószínűleg először szintén játékos illusztrációként jött létre. Eszerint a név a kris, ‘húzni’ igegyökből származik, és Krisna az, ‘aki mindenkit magához vonz.’ (Ezenkívül világoskék bőrrel festik le Krisnát, kihasználva azt, hogy a szanszkrit nyelvben a sötét színek szavai elmosódott jelentésűek, és az elsősorban ‘fekete’ jelentéssel bíró szavak alkalmazhatóak sötétkék és sötétzöld dolgokra is, majd némi tornáztatással átmagyarázhatóak a ma népszerű bilikék Krisna-színre.)

Hallottam egyszer egy indiai tanítótól egy hasonló játékot angolul. Azt mondta: a God (Isten) szó értelmét jól megvilágítja a következő feloldás: Generate – Order – Destroy (alkot – rendez – pusztít; vagyis a hindu istenháromság funkciói). Játékos elmék elmés játéka ez, és kellemes színt visz egy filozófiai eszmecserébe – de természetesen senki nem szeretné meggyőzni az angolokat, hogy Istent jelentő szavuk eredetileg rövidítés volt.

Magyarul csak távolabbról hasonló szerkesztmények jutnak eszembe. Egyesek állítólag misztikus és ezoterikus módszerrel kimérték, hogy a világ szívcsakrája (vagy tudomisénmije, de a szívnek benne kell lennie) épp a mi Pilisünkben található – és hatalmasakat lelkendeznek az ősi magyar bölcsesség láttán, miszerint Dobogókő a legkomolyabb hegy neve arrafelé. Én nem hiszem, hogy „lüktető kő” lenne ennek az eredeti jelentése, és sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a dobogó szó ‘magaslat’ értelme szerepel itt, vagy netán ‘ütögetésre kongó hangot adó’ kőről lehet szó – de a szívcsakra-elmélet szószólói kezében fontos ütőkártya ez a – szerintem – félreértelmezés.

Más – ténylegesen használt – magyar példát most nem találok; játékból azonban ki lehet ötölni jónéhányat. Mondhatnánk, hogy a papír azért papír, mert a pap ír rá; a forradalom azt jelenti, hogy rotyog az énekem; hogy a nyúl azért nyúl, mert a káposztáért nyúl (sőt, eszembe jut erről egy rég olvasott nyelvi játékos könyv, amely kitalált egy Káp nevű ősmagyar istent, többek között azzal támogatva e leleményt, hogy a káposztát „Káp hozta,” Káptalanfüred községét viszont elhagyta ez az isten, és Kaposfüredre költözött). Mondhatnánk, de ha mondjuk is, közben tudjuk, hogy játékról van szó, nem pedig komoly etimológiáról.

Indiában azonban sokszor már az ilyen újraértelmezések foglalnak el elsődleges helyet egy-egy filozófiailag terhelt szó magyarázatában, és néha hozzánk is eljutnak könyvfordításokban, de már tiszta tudománynak és ősbölcsességnek beállítva.


Hozzászólások

Légy az első hozzászóló!

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.