JÉ! India
Kapcsolat
Adakozás
Segíts, hogy a honlap fennmaradjon!
Ajánló
Bollywood - A földreszállt félistenek otthona
 

A felkelés/The Rising: Ballad of Mangal Pandey
(Rendezte: Ketan Mehta (2005.) Főszerepben: Aamir Khan, Toby Stephenson, Rani Mukherjee, Amisha Patel. Magyar feliratos, 150 perc.)

Szerző:  Minóka. Megjelent: 2007. Március 16. Megtekintve: 24769
Helyszín:
Örökmozgó
Budapest 1074
Erzsébet körút 39
További információ:
A Filmklubról
Belépő
600 forint; diák: 450; nyugdíjas: 300

Már megint egy szenzáció! Először láthatunk magyar feliratos bollywoodi filmet a hindí filmklubban. Nem is akármilyet! Ketan Mehta történelmi témájú filmjét nagy várakozás előzte meg Indiában; de erről majd az „extrák”-ban számolok be, személyesen, élőben a film előtt.

Most arról írok néhány sort, miért bátorkodom ajánlani nemcsak a hindí film elkötelezett rajongóinak, de mindenki másnak is, aki szeretne többet tudni Indiáról.


A cikk a hirdetés után folytatódik


Ennek a képfájl típusnak az átméretezése nem támogatott: 45

Amikor iskolás koromban (nem tudom hányadikban) év elején megkaptuk a tankönyveket, a törikönyvet végiglapozva nagyon felkavart egy fénykép. Soha nem felejtem el: nem értettem semmit, és alig vártam, hogy majd ha sorra kerül a lecke, végre magyarázatot kapjak rá. (Sikerült megtalálnom a világhálón, itt mellékelem, talán másoknak is ismerős lesz.)

A képen fehér ruhás, turbános embereket látunk ágyúcsőre kötözve; nincs kétség, hogy az ágyú elsütése után a golyó egyenesen a csőre kötözött ember gerincét fogja átszaggatni. Alatta a felirat valami ilyesmi volt: A szipojlázadásban részt vevő indiai tisztek kivégzése. [Dániel hozzáfűzi: lásd az oldal alján kommentben az utószavamat.] Hiába vártam, a történet részletei végül nem kerültek szóba az órán. Jött az év vége, be kellett fejezni az anyagot, ez pedig nem volt „törzsanyag”, csak afféle „apróbetűs”.

Annyit azért megtanult mindenki, hogy 1857-ben (figyelem! pontosan 150 éve!) Indiában a gyarmatosító angol hadsereg kötelékében szolgáló, az angoloknak hűséget fogadó indiai tisztek és katonák fellázadtak, és mire a „lázadást” (angolok értelmezése) vagy „szabadságharcot” (indiaiak értelmezése) leverték, a Brit Kelet-India Társaság egyeduralma India felett megtört. A felkelést kirobbantó ok az volt, hogy a hadseregben új fegyvereket akartak bevezetni, amelyeknek a használatához elengedhetetlen volt, hogy a puskaport tároló papírtasakok végét a katonák használat előtt leharapják (azaz a szájukkal érintsék), ami még nem lett volna baj, csakhogy a vízállóság érdekében ezeket a lőportartó tasakokat előzőleg disznó-, illetve marhazsírral „kezelték”. Mert az volt az olcsó...

Tudvalevő, hogy a hinduk számára a tehén szent állat, a muzulmánok számára pedig a disznó érinthetetlen. Ha mégis esznek belőle (szájukkal érintik), tisztátalanná válnak. A parancs tehát a legszentebb vallásos érzéseiket vette semmibe. Hiba volt. [erről is lásd kommentben az utószót]

Na, ez volt a történelemóra by Minóka :), azaz éppen ennyi az, amit általában a szipojlázadásról tudni szoktunk. (A szipoj szó a szipáhí = katona szóból ered, de ezt Dani jobban tudja...) [erről is lásd kommentben az utószót]

Ebből a filmből többet is megtudhatunk, de igazából nem erről szól! Mangal Pandey-nak állít emléket. Hogy ki volt Mangal Pandey? Akarjátok tudni? Itt a remek alkalom, 2007. március 30-án az Örökmozgó videótermében fény derül a titokra! És mi lesz még: hűség, barátság, szerelem, árulás; kultúrák és fegyverek összecsapása, politika és egyén, a maga döntési helyzeteivel – legyen az indiai katona vagy angol tiszt, fiatal hindu özvegyasszony vagy rabszolgalány, mahárádzsa vagy kormányzó… Mumbai-ban láttam a filmet 2005 augusztusában, a bemutató után néhány nappal. A film előtt az indiai himnuszt hallgatta és énekelte a közönség, utána pedig néma csöndben hagyta el a termet. Magam is nagyon csöndben voltam… Az igazság az, hogy mivel leginkább angolul beszélnek, felirat meg nem volt, hááááát, nem sokat értettem belőle. :)

Na de most! Hohohó! Lesz magyar felirat is! Na meg zene és tánc, Aamir Khan és Rani Mukherjee!


Hozzászólások

A hozzászólások a szerzőjük véleményét tükrözik. Tartalmukért nem vállalunk felelősséget.

Utószó
( Dániel – 2007.03.16, 11:04 )

Minóka azt kérte, hogy tegyem bele a cikkbe az ágyús képet, és linkeljem be a honlapnak azt az oldalát, ahol a szipoj szóról van szó. A képet betettem (megjegyzem, amit küldtél nekem, az 100 pixel szélességű bélyeg volt, amin semmi nem látszik - találtam egy kicsit nagyobbat, azt tettem be). A nagyobb képváltozat keresése közben megtudtam egy érdekes dolgot. Ez nem fotó, hanem festmény - eredetileg színesben készült. Fekete-fehér változatát a náci anti-brit propagandában használták. Persze ez még nem jelenti azt, hogy nem valóságos jelenetet örökít meg - erről nem tudok. Mindenesetre aki kíváncsi (nagyobb méretben) az eredeti képre, az itt tudja megnézni .


Ami a szipojt illeti, én inkább egy kicsit egzercíroztatnálak titeket linkelés helyett. Az a benyomásom, hogy nagyon kevesen veszik észre, hogy a 
JÉ! India oldalnak keresője is van. Aki kíváncsi többre szótanból, az keresse meg a keresőt (nem nehéz), írja bele, hogy szipoj, aztán nézze meg az eredményt.


Végül pedig még egy megjegyzés a felkelés kirobbanásához. Hangsúlyozom, hogy történelemből sosem tudtam sokat, a modern történelem meg kifejezetten nem érdekel. Mindenesetre én úgy tudom, hogy ez a marhazsíros-disznózsíros sztori egyfajta urban legend volt, az indiai felkelésvezérek találták ki és terjesztették el, hogy legyen mivel feltüzelni a közkatonákat a britek elleni lázadásra.

A felkelés/The Rising: Ballad of Mangal Pandey
( Minóka – 2007.03.22, 11:36 )

Köszi Dani, végre kielégítő választ kaptam lelkem mélységes örvényeiben kavargó megválaszolatlan kérdésék egyikre, azaz arra, hogy miről is szól az a régi régi kép. Nem vicc, tényleg köszönöm! Mosoly
Ami a legendát és a történelmet illeti...
Csak legendák vannak.
Még az évszámok sem mindig igazak. Pl. ezért is hagytam fel a tanítással, ha már egyszer olyan hülye voltam, hogy pont a történelmet választottam. Az igazság odát van! Mosoly
De ez a film esetében egyáltalán nem számít. A Mangal Pandey az másról szól. Volt egyszer egy Mangal Pandey, aki egészen biztosan nem olyan volt, mint az Aamir Khan megformálta szuperhős, volt egyszer egy "szipojlázadás", ami mondjuk azért volt, mert "történelmi helyzet" volt, ideje volt, hogy legyen, mittudomén.
Ez a film arról szól (természetesen), amiről a rendező akarta, hogy szóljon. És ez így van jól.
Sajnos nem tartozik a kedvenceim közé, de azért megnézem mégegyszer! Mosoly
Ami a honlapot látogatók "egzercíroztatását" illeti, szerintem a látogató olyan (na jó, én vagyok olyan), hogy ha két kattintás után sincs meg a válasz, akkor az ember máshol keresi. Mosoly

A felkelés/The Rising: Ballad of Mangal Pandey
( Minóka – 2007.03.23, 10:21 )

Szóval a "fényképet" Vaszilij Vasziljevics Verescsagin festette 1887-ben. Mégegyszer köszönöm. Mosoly

A felkelés/The Rising: Ballad of Mangal Pandey
( himalája – 2007.07.07, 14:24 )

Én beírtam a keresőbe a "szipoj" szót, de nem lettem okosabb, csak csüggedtebb. Kapcsolgatok már több mint félórája minden címszóra, de a szipojról semmi nem szól, mégcsak fel sem vetődik.
Mit kéne tennem, hogy működjön?
Köszi, ha válaszol aki tudja.

Szipoj
( Dániel – 2007.07.08, 18:53 )

Kedves tőled, hogy ilyen lelkesen kerested - ezt köszönöm. Viszont nem értem, hogy nem sikerült megtalálni. Ha beírod a szipojt a keresőbe, két találat jön ki, most ellenőriztem. Első helyen ez a cikk: Ismerős szavak 3 – Ind jövevényszavaink , második helyen pedig ez a filmismertető. Szóval olyan nagy eltévelyedési lehetőség nincsen, nyilván a filmismertetőre visszajönni nem akarunk, vagyis marad a cikk a jövevényszavakról.

A felkelés/The Rising: Ballad of Mangal Pandey
( Névtelen – 2010.03.04, 11:14 )

Megjelent vásárolható dvd-n. Hol lehet kapni??? MM

Opciók:
Cikktérkép
Archívum
Xaraya motorral
Get Firefox!
WYW kereső
   

Ellenkező értelmű megjegyzés hiányában minden képi, írott és eszmei tartalom szerzői jogának tulajdonosa Balogh Dániel. Ezen tartalmak csak a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően használhatóak fel (bővebben itt). Üzleti célú felhasználásukhoz külön, írásos engedély szükséges.

A lap optimális külalakja Firefox böngésző alatt, minimum 1024x768-as felbontású, 32 bit színmélységű monitoron jelenik meg. Kérlek, ha a honlap működésében, viselkedésében hibát, meglepő dolgot találsz, értesíts róla.