asafoetida
fokhagymára emlékeztető ízű, gyantás állagú fűszer

Az asafoetida (ejtsd: asza főtida) kifejezés talán túl latinul hangzik ahhoz, hogy magyarnak soroljam be, mégis ezt tettem. Ritkán van magyar szövegben szó erről a fűszerről, de ha említik, akkor szinte mindig ezen a néven teszik. Talán azért, mert magyar nevei – bár nagyon romantikusak – nem igazán konyhába valók?

A fűszer maga egy, a köményfélékkel rokon növény (Ferula assafoetida) gyökerének gyantás nedve. Indiában gyakran árulják a tömény, kissé nedves gyantát is; Európában általában csak "higított" változatával lehet találkozni. Ez utóbbiban a szárított gyantát megőrölve lisztfélével vagy egyéb semleges porral keverik. Az asafoetidának rendkívül átható szaga van, amely kicsit fokhagymára, kicsit záptojásra (kénhidrogénre) emlékeztet – ezért kapta ördögös neveit. Én úgy találom, hogy a csiszolt üvegdugós üvegcse alkalmas a tárolására; ha műanyag dobozban vagy pláne zacskóban veszed, mihamarabb helyezd át, vagy csomagold be még pár rétegbe.

Ezt az asafoetida port nagyon kis mennyiségben bármilyen sós ételbe lehet használni. Bármilyen durva is a szaga töményen, ha óvatosan adagolod, ételben nagyon finom tud lenni. A legtöbbször azok a hinduk használják, akik – mint nálunk a krisnások – nem fogyasztanak semmilyen hagymafélét. A legjobb ízt akkor lehet belőle kihozni, ha az asafoetida-port 2-3 másodpercig forró olajon pirítod. Az asafoetida segíti az emésztést is.

Ha egy recepted asafoetidát ír elő, de nem tartasz ilyen szörnyeket otthon, akkor megpróbálhatod fokhagymagranulátummal helyettesíteni – de a végeredmény csak távoli köszönőviszonyban lesz az igazival.

Az asafoetida hindí neve hing illetve híng.