Khadzsuráhó az Élet és Tudományban

A teljes cikket szerzői jogi okok miatt nem idézem itt. Régebben az Élet és Tudomány anyaga online is elérhető volt bizonyos idővel a megjelenés után, de e pillanatban a  www.eletestudomany.hu oldalon csak egy "fejlesztés alatt" felirat, egy Radnóti-idézet, és egy tárhelyszolgáltató reklámja olvasható, az újság kolofonjában megadott  www.sulinet.hu címen egy szó sem utal az Élet és Tudományra, és az oldalon keresve csak egy-két archív cikket sikerült előtalálnom, indexet vagy egész böngészési lehetőséget nem.

Kezdjük tehát a cikk címével: "Szerelem-templom Khadzsuráhóban". Az első érdekesség ezzel kapcsolatban az, hogy a múlt heti szám végén megjelent beharangozóban még "Khadzsuháró" volt a városnév írásképe. Amikor ezt megpillantottam, azonnal billentyűzetet ragadtam és írtam a magazin szerkesztőségének, de mivel ez péntek este volt, tartottam tőle, hogy az október 23-ai hosszú hétvége miatt késő már kijavítani. Mivel emailemre az azóta eltelt közel 7 nap alatt még csak egy nyugtázást sem kaptam válaszul, nem tudhatom, hogy a levélnek köszönhető-e a cím sajtóhibájának kijavítása, vagy pedig egy éber szerkesztő vette észre a hibát. Mindenesetre hadd sulykoljam egy kicsit: Khadzsuráhó, Khadzsuráhó, Khadzsuráhó.

A cím másik érdekessége, hogy tulajdonképpen nem derül ki, mi a fene az a szerelem-templom. A cikk Khadzsuráhó több templomáról szól, nem pedig egyről. A cikkhez tartozó nagytotál fotó a Párvatí-templom nevű épületet ábrázolja (amely mellesleg az egész műemlékcsoport szobrászatilag legérdektelenebb épülete), amiről senki nem tudja igazán, hogy kinek a temploma, de valószínűleg Visnu tiszteletére emelték eredetileg. És végezetül: a "szerelem-templom" persze hangzatos turistacsábító kifejezés, és jól összefoglalja az erotikus szobrok hatását, de egy tudományos cikkben egy ilyen cím után talán nem ártana megemlíteni, hogy a templomok egyikét sem a szerelemnek szentelték, sem konkrét, sem átvitt értelemben.

A cikk bevezető szövegében két további elírás található. "Bráhmánizmus" helyett olvassuk azt, hogy "bráhmanizmus" (és még inkább azt, hogy "hinduizmus", merthogy a bráhmanizmus mai terminológiával egyáltalán nem a nagy világvallások egyike, hanem az Indiában mintegy 1500-2000 évvel ezelőtt uralkodó vallási-filozofikus irányzatok gyűjtőneve, amelyekből később a hinduizmus kifejlődött). "Száduk" helyett pedig "szádhuk"-at kellett volna írni.

A cikk első mondata ezt közli velünk: "Az Uttar Pradesh államban található Khadzsuráhó..." Ez benne volt a múlt heti beharangozóban is, és emailemben szintén megemlítettem, hogy Khadzsuráho nem Uttar Pradesh, hanem Madhya Pradesh államban található. Mellesleg, mivel a cikk minden egyéb neve és kifejezése magyaros átírásban szerepel, az olvasót eléggé megzavarhatja az államnév angolos alakja; szerencsésebb lett volna legalább zárójelben Uttar Pradést (illetve Madhya Pradést) írni, vagy esetleg Khadzsuráhó nevét Khajuraho alakban (is) feltüntetni, hiszen az államnévhez hasonlóan ez is modern földrajzi név, amit az atlasz indexében angolos átírással talál meg az érdeklődő.

Már-már szóra sem érdemes, hogy a cikkben Káli és Dévi helyett Kálí és Déví kellene hogy álljon (a Dzsagadambá név helyesen szerepel, mutatva, hogy a szerző nem elvből tagadja a szóvégi hosszú magánhangzók létét).

Még egy mondatot szeretnék kiemelni a cikkből: "De ami elsősorban felhívta magára a világ figyelmét, az olyan erotikus jelenetek egész sora, mely nemcsak itt, hanem [3 másik templom] falain szintén láthatók, és melyekkel igazán híressé tették ezt a várost" (vastag betűk és a szögletes zárójeles lerövidítés tőlem).

Nézzük először a nyelvtant: a "mely" egyértelműen a "sora" szóra utal vissza, tehát ez volna az alanya a "láthatók" többes számú igének, és ugyanerre kéne utalnia az "és"-sel felvezetett "melyekkel" névmásnak is, csak sajnos az egyeztetés elmaradt, belezavart a "jelenetek" szó. Vagy csak a "mely" helyett kellene többes számnak állnia, és akkor a "jelenetek" működhetnének végig alanyként. Szintén nem értem, hogy kik tették híressé ezt a várost, merthogy a jelenetekre (vagy sorukra) a "melyekkel" eszközhatározó utal, tehát ők nem a cselekvők, hanem az eszközök voltak. Talán az indiai píárosok tették híressé a várost ezekkel a jelenetekkel?

Másodszor pedig nézzük a tartalmat, amelyet hangsúlyoz a cikk másik fotója is, egy "hardcore" szexjelenet domborművének közelképe. Véleményem szerint ezzel és a szerelmi jelenetek a cikk rövidségéhez képest részletes (ám korántsem kimerítő) taglalásával a cikk bagatellizál és tipizál: "lám, a keleti fülledt erotika milyen izgi dolgokhoz vezet" - foglalhatnánk össze az üzenetét.

Bár az erotika Khadzsuráhó szinte minden templomát belengi, a fotón ábrázolthoz hasonló, tényleges aktust nyíltan, feltűnő helyen ábrázoló jelenetekből emlékeim szerint talán négyet találhatunk Khadzsuráhó összes templomán együttvéve. Akad még néhány tucatnyi apróbb és eldugottabb szexjelenet, néhány tucatnyi soft petting ábrázolás, és persze rengeteg kacér hölgyemény. Tényleg izgi dolgokat ábrázoltak ezek a keletiek, de azért ők se csak "azt".